KUTATÓK ÉJSZAKÁJA 2020 [nov. 27.]

Nyomtatóbarát változatPDF változat

Az idei kutatók éjszakája rendezvénysorozatban tanszékünk két előadással vesz részt november 27-én:

 

Kocsis László:

Miként létezhetnek más világok? A lehetséges világok létezése mint filozófiai probléma

 

Manapság igen népszerű fogalom lett a lehetséges világok. Előfordul fikciókban, utalnak rá tudományos, leginkább, fizikai elméletekben, és nem utolsósorban a filozófiában, ahol először beszéltek lehetséges világokról. Az előadásban arra teszek kísérletet, hogy röviden bemutassam, miért vált fontos fogalommá a lehetséges világok, milyen filozófiai indokokat hozhatunk fel a lehetséges világok létezése mellett, és mit gondolhatunk azok természetéről.

Az előadás követésének mikéntjét később pontosítjuk.

 

Pete Krisztián:

A demokráciaelmélet egy paradoxona: a kisebbségi demokrata meghasonlása

 

A demokráciaelmélet paradoxona - vagy Wollheim-paradoxon - a demokrácia filozófiai, normatív elméletében megbúvó ellentmondásra mutat rá. Az előadás erről a paradoxonról szól, és nem a demokrácia működését kísérő paradoxonról, melyet Karl Popper A nyitott társadalom és ellenségei című művében a demokrácia paradoxonának nevez: „a demokrácia paradoxona, avagy pontosabban a többség uralmának paradoxona; ez annak a lehetőségét jelenti, hogy a többség eldöntheti, hogy egy zsarnok uralkodjék.” A demokráciaelmélet paradoxona abból a szituációból bomlik ki, amikor egy szavazó kisebbségbe kerül, azaz olyan irányba szavaz, ami inkompatibilis a többségi eredménnyel, és arra kérdez rá, milyen normatív elköteleződései kellenek legyenek ekkor egy "igazhitű" demokratának. Mint ilyennek, a többségi álláspont érvénybe lépését kell akarnia, ugyanakkor eredeti választását is akarnia kell, márpedig egyszerre nem rendelkezhet normatív elköteleződéssel egymásnak ellentmondó irányokba.

Az előadáson a https://meet.google.com/ivf-acev-qdz linkre kattintva lehet részt venni November 27-én 17.00 órai kezdettel