Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar
Filozófia és Művészetelméleti Intézet
Filozófia Tanszék

 

A filozófiai hermeneutika története, jelentése és perspektívái

Nyomtatóbarát változatPDF változat

PTE Filozófia Doktori Iskola szervezésében

 

Patsch Ferenc PhD, Dr. habil

Pontoficia Universita Gregoriana, Roma

Előadás-szeminárium

PTE BTK Kari Tanácsterem, Pécs, Ifjúság u.6.

2016. december 5-6.

 

Beosztás mindkét nap: 

 8h-9.30h

 10h-11.30h

 14h-15.30h

 16h-17.30h

 

A tárgyról:

A mai kultúra egyik legfőbb jellegzetessége az „értelmezés” problémájának növekvő jelentősége. Az elmúlt évtizedekben – elsősorban két német filozófus, Martin Heidegger (1889-1976) és Hans-Georg Gadamer (1900-2002) munkássága nyomán – megszületett az úgynevezett filozófiai hermeneneutika, követőik révén pedig kibontakozott egy új filozófiai mozgalom – a hermeneutikai filozófia – amely mára domináns irányzattá vált az egész nyugati gondolkodásban. A hermeneutikai gondolkodással egyfajta „koiné” (közös nyelv) jött létre, amely elősegíti a szót értést a globalizálódó világban, valamint hidat ver eddig elszigetelt tudományterületek között; a diszciplína emellett jelentős mértékben átalakította a teológia művelését; valamint – egyebek mellett – alapvető hatást gyakorolt olyan profán tudományágak módszertanra, mint a szociológia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, és az esztétika. A hermeneutika módszer helyett filozófiává vált. Olyan meggyökeresedett filozófiai diszciplínákat késztetett önazonosságuk átgondolására, mint a gyakorlati filozófia (etika), az ismeretelmélet, a metafizika; benne látszanak összegződni a fenomenológia, a nyelvfilozófia és az egzisztencializmus legfontosabb eredményei, valamint láthatóvá válik a kontinentális és az analitikus gondolkodás konvergenciája.

A módszerről:

Az előadásokat példák teszik élénkebbé, néhány alapvető jelentőségű szöveg közös olvasására is alkalom lesz, röviden: a hallgatók aktív részvétele elvárt a tárgy minél hatékonyabb elsajátítása érdekében. Apedagógiai cél a (heideggeri-gadameri) hermeneutikai gondolkodás alapjainak megismertetése, hogy a két gondolkodó és követőik szellemi örökségével termékeny párbeszédbe lépjenek, s azzal kapcsolatban kritikailag is állást tudjanak foglalni. Képletesen szólva óriások vállára kell állnunk, hogy náluk is messzebbre tudjunk látni.

Figyelmeztetés!

Vigyázat, kedves hallgató! Ha felkészül és aktív figyelemmel vesz részt a tömbösített kurzuson, az a „veszély” fenyegeti, hogy alapjaiban átértékeli a világhoz való (filozófiai) hozzáállásáát, és maga is a hermeneutikai gondolkodás elkötelezettjévé válik.

Kurzustematika címszavakban: az „objektív igazság” vége, globalizáció, „inter-kulturalitás”, „részvétel” az igazságban, inkulturáció, „ismétlés”/Wiederholung, filozófiai hermeneutika, fenomenológia, az „ontológiatörténet destrukciója”, emberi „ittlét”/Dasein, „világban-való-lét”/In-der-Welt-Sein, „faktikusság”/faktizität, tényleges élet, Hermész, előzetes megértés, hermeneutikai kör, „mint”-struktúra/Als-Struktur, kondicionáltság, igazság, történelem/történetiség, nyelv/nyelviség, posztmodern, műalkotás, esztétika-kritika, „hatástörténeti tudat”/wirkungsgeschichtliches Bewusstsein, előítélet, „jobban értés”/besser Verstehen, nyelv, beszélgetés, belső szó/verbum interius, „horizontösszeolvadás”/Horizontverschmelzung, transzcendentális tapasztalat, transzcendentális dedukció.

Az értékelésről: Az érdemjegy megajánlása 2-3 oldalas írásbeli dolgozat alapján történik.

A kurzus teljesítéséhez elolvasandó: Patsch Ferenc, Hermeneutika. A filozófia jövője és a jövő teológiája I., Jezsuita Kiadó, Budapest, 2016.

Ajánlott olvasmányok magyarul: Hans-Georg Gadamer, Igazság és módszer. Egy filozófiai hermeneutika vázlata, Osiris – Budapest, 2003, 11-22; 311-385; Martin Heidegger, Lét és idő, Gondolat, Budapest, 1989, az alábbi fejezetek (§!) 1-7; 32-33; 44; Martin Heidegger, Útban a nyelvhez. Egy japán és egy kérdező párbeszédéből, Helikon, Budapest, 1991, 5-17; 33-47; Fehér M. István, Martin Heidegger. Egy XX. századi gondolkodó életútja, Göncöl, Budapest, 1992, 51-104; Martin Heidegger, „…költőien lakozik az ember…”. Válogatott írások, T-Twins – Pompeji, Budapest – Szeged, 1994; Martin Heidegger, Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről (1809), T-Wins, Budapest, 1993; Martin Heidegger, Az idő fogalma – A német egyetem önmegnyilatkozása – A rektorátus 1933/34, Kossuth, Budapest, 1992; Karl Rahner, Az ige hallgatója. Vallásfilozófiai alapvetés, Gondolat, Budapest, 1991; Karl Rahner, Hit – szeretet – remény, Egyházfórum, Budapest – Luzern, 1991; Karl Rahner, Isten: rejtelem, Egyházfórum, Budapest, 1994; Karl Rahner, A hit alapjai. Bevezetés a kereszténység fogalmába, Budapest, 1984; Boros István (szerk.), Karl Rahner emlékülés. Az Ige meghallója, Szegedi Hittudományi főiskola – Logos, Szeged – Budapest, 1996; Athenaeum. Fenomenológia és/vagy egzisztenciafilozófia, II. kötet 1993, 1. füzet, T-Twins; Athenaeum. Olasz filozófiai hermeneutika, I. kötet, 1992., 2. füzet, T-Twins; Csikós Ella – Lakatos László (szerk.), Filozófiai hermeneutika (Szöveggyűjtemény), Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, Budapest, 1990; Weissmahr Béla, Az emberi lét értelme. Metafizikai értekezések, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012; Fehér M. István, Őskeresztény élettapasztalat és eszkatológikus idő: Martin Heidegger korai vallásfenomenológiai előadásai, in: Bányai Ferenc – Nagypál Szabolcs – Bakos Gergely (szerk.), A vallási tapasztalat megértése. Jog, bölcselet, teológia, L’Harmattan, Békés Gellért Ökumenikus Intézet, Pannonhalma, 2010, 29-57; ; Fehér M. István, Heidegger és a szkepticizmus. A szkeptikus kételyen át a hermeneutikai kérdésig, Korona Nova, Budapest, 1998; Szeiler Zsolt, Bakos Gergely, Sárkány Péter (szerk.), Hit és ész: teológiai és filozófiai közelítések, L’Harmattan – Sapientia, Budapest, 2013; Jean Grondin, Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Osiris, Budapest, 2002.

Ajánlott irodalom idegen nyelven: Martin Heidegger, Ontologie (Hermeneutik der Faktizität) (GA, 63), Hrg. von Käte Bröcker-Oltmanns., Klostermann, Frankfurt a.M., 1988; George Kovacs, The idea of hermeneutics in Heidegger, in Existentia, vol. X / 2000 / Fasc. 1-4. Societas Philosophia Classica, Szeged – Budapest, 41-50; Furia Valori, Esperienza ermeneutica dialettica in Hans Georg Gadamer, Cadmo Editore, Roma, 1990; Battista Mondin, ed., Ermeneutica e metafisica. Possibilità di un dialogo, Città Nuova, Roma 1996; Donatella Di Cesare, Ermeneutica della finitezza, Guerini, Milano, 2004; Gaspare Mura, Ermeneutica e verità. Storia e problemi della filosofia dell’inter­pretazione, Città Nuova, Roma 1990; Richard Palmer, Hermeneutica. Interpretation Theory in Schleiermacher, Dilthey, Heidegger, and Gadamer, Northwestern University Press, Evanston 1969; David Tracy, Plurality and Ambiguity. Hermeneutics, Religion, Hope, Harper & Row, New York 1987; David C. Hoy, Il circolo ermeneutico. Letteratura, storia ed ermeneutica filosofica, Il Mulino, Bologna 1990; John D. Caputo, Deconstruction in a Nutshell: A Conversation with Jacques Derrida, Edited with a Commentary by John D. Caputo, Fordham University Press, New York 1997; Emerich Coreth, Grundfragen der Hermeneutik. Ein philosophischer Beitrag, Herder, Freiburg i.Br. 1969; Emerich Coreth, Metaphysik. Eine methodisch-systematische Grundlegung, Tyrolia, Innsbruck 1961, 1980; Otto Muck, Die transzendentale Methode in der scholastischen Philosophie der Gegenwart, Rauch, Innsbruck 1964; Reinhard Lauth, Die absolute Ungeschichtlichkeit der Wahrheit, Kohlhammer, Stuttgart 1966; Gianni Vattimo, Oltre l’interpretazione. Il significato dell’ermeneutica per la filosofia, Editori Laterza, Roma – Bari 1994; Béla Weissmahr,., Die Wirklichkeit des Geistes. Eine philosophische Hin­führung, Kohlhammer, Stuttgart 2005; Ferenc Patsch, Metafisica e religioni: strutturazioni proficue. Una teologia delle religioni sulla base dell’ermeneutica di Karl Rahner, Editrice Pontificia Universita’ Gregoriana, Roma 2011.